DÉGI Zsuzsanna: Mi és a nyelv - nyeltanulás, nyelvhasználat, többnyelvű lét - 2022-06-03

DÉGI Zsuzsanna: Mi és a nyelv - nyeltanulás, nyelvhasználat, többnyelvű lét, szakmai előadás jegyzőkönyve

Az előadás témakörei

1. Mi fán terem az alkalmazott nyelvészet? Az alkalmazott nyelvészet meghatározása, céljai és alterületei
   Az előadó szerint az alkalmazott nyelvészet mindenhol jelen van, ahol a nyelvtudomány és a mindennapi élet összekapcsolódik. Alterületei: szociolingvisztika, nyelvtanítás és nyelvtanulás, fordítás, pszicholingvisztika, nyelvpolitika, nyelvtechnológia avagy számítógépes nyelvészet.
2. Ki a nyelvész? A nyelvész meghatározása
   Kiindulópontként Kiss Jenő szavai hangzottak el, miszerint  „ A nyelvész nem születik, hanem lesz. A körülmények teszik azzá.” Ugyanakkor az előadó rámutatott azokra a követelményekre amelyek nélkül nem lehet nyelvésszé válni, mint pélául kiváncsiság, nyelvi érzékenység, reflektálás.
3. A nyelv és iskola kapcsolata
   A résztvevők újszerűnek találták az iskolai nyelvi tájkép fogalmát és annak jellemzőit illetve az iskolában/ osztályteremben használt nyelv avagy nyelvek jellemzőin reflektáltak.
4. A többnyelvűségről. Elméletekés kutatások, a “harmadik nyelv” fogalma és elsajátítása, a dinamikus többnyelvűségi modell
   Tisztázásra került a két- illetve többnyelvűség mibenléte. Pl. „egy egyén olyan mértékben kétnyelvű mint amennyire a környezete megköveteli tőle.” A különböző nyelvi kompetenciák eltérő arányban való használatáról esett szó a hétköznapi életbeli szükségszerűségektől függően.

A diákok véleménye online kérdőív/ mentimeteres felmérés kapcsán derült ki a többnyelvűség jellemzőit illetően.

5. A többnyelvű oktatásról általában az osztálytermi nyelvoktatásig
   Ugyancsak mentimeteres felmérés világított rá arra, hogy milyen nyelveket használnak a diákok nyelvórán és milyen mértékben, majd bemutatásra került sor az elméleti hátteret illetően (Bloomfield 1933, Macnamara 1967, Grosjlean 1982 stb). Ezen elméletek szerint a többnyelvűség, egy korai fázisában a kutatásoknak, károsnak volt minősítve, majd semleges hatásúnak, később már egyenest hasznosnak ítélték meg az általános kognitív képességek fejlesztése szempontjából.
6. Nyelvtanulási motivációk
   A külső és belső motivációk kategóriái közül elemzésre kerültek a: jövőkép, példaképek, a játékosítás (gamification), de a nyelvi szorongás avagy a nyelvi énkép is.
7. Összegzés
   A diákok visszajelzésére ugyancsak online kérdőív/ mentimeteres felmérésen keresztül került sor. Egy „mindmap” ábra arra mutatott rá, hogy a többnyelvűség fogalma ragadta meg leginkább a diákok fantáziáját.

                  Vizsuly Tünde és Varga Mónika