Mikós tanárok síremlékeit gondozza a Székely Mikó Kollégium Alapítvány
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium Alapítvány már az elmúlt években több utód nélkül maradt egykori tanár sírhelyét is felújította, gondját viselte a vártemplom mögötti kopjafasornak – idén folytatni kívánják ilyen jellegű tevékenységüket.
Idei tervek
Keresztes László, a kollégium volt aligazgatója, az alapítvány elnöke ismertette: tavaly Sztakics Éva, a Székely Mikó Kollégium igazgatója Demeter Lajos helytörténész segítségével kezdeményezte, hogy pályázati úton bővítsék ezt a tevékenységet. Pénzes Loránd kollégiumi történelem szakos tanárral mint pályázati felelőssel és az említett alapítvánnyal közösen pályáztak ezekre a munkálatokra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél. Ily módon lehetőségük adódott összesen hét rendkívül rossz állapotban levő tanári sír felújítására. A pályázat által elnyert anyagi támogatásnak köszönhetően megvalósíthattak egy régi ötletet, hogy a jelzett síremlékeket jelöljék meg kis feliratos fémtáblákkal: A Székely Mikó Kollégium, illetve a Református Székely Mikó Kollégium tanára felirattal. A támogatásból 75 darab fémtáblát készíttettek.
Ebben az évben a sepsiszentgyörgyi és a Kovászna megyei önkormányzatnál pályázati úton elnyert anyagi támogatásból, emellett saját alapjaikból, céladományok felhasználásával szeretnék folytatni a nyilvántartásukban szerepelő több mint száz tanári sírhely megjelölését. Ezúton is arra kérik a mikós tanárok utódait, hogy jelezzék, ha nem értenek egyet a táblácskák elhelyezésével – emelte ki beszélgetésünk alkalmával Keresztes László.
Sírjegyzék
2021 nyarán fényképfelvételt is készítettem Joós Imre és Joós Erzsébet, valamint Andrási Tivadar felújított sírjáról és kicserélt emlékkopjafájáról. A Székely Mikó Kollégium 2021 során felújított tanári sírjai a következők: Andrási Tivadar (1893–1941, mikós tanár 1921–1941 között), Döme Bálint (1879–1954, tanár 1905–1947 között) közös sírban Döme Zoltánnal (1926–1994; 1950–1986). Görög István, az iskola sorrendben második igazgatója (1842–1880; 1869–1880, 1876–1879), Ilencfalvi Szász Béla (1866–1912; 1891–1912), József Lajos unitárius esperes, hitoktató (1871–1938; 1894–1937), Joós Imre (1864–1946; 1919–1932) közös sírban Joós Erzsébettel, aki csak egy évet tanított, Nagy József református hitoktató (1883–1958; 1924–1932).
Az idő által megviselt Andrási-emlékkopja hasonmását az árkosi református egyházközség készíttette, melynek Andrási a lelkipásztora volt. 2008. május 15-én a sepsiszentgyörgyi vártemplomi temetőben a hatvanöt éves mikós érettségi találkozóra összesereglett véndiák-csoport avatta fel ünnepélyesen az egykori tanáruk, Andrási Tivadar emlékére állíttatott régi kopja hű hasonmását, amely a temető jellegzetes faragott fejfaformavilágát hordozza magán. Az új fejfát Oláh Mihály árkosi faragómester készítette, Kónya Ádám helytörténész minősítése szerint: „ebben a műfajban a legszebb alkotások közé tartozik, amit valaha is láttam”. A kopjaavatón áldást és ünnepi beszédet mondott Makkai Péter akkori árkosi református lelkipásztor, jelen volt Rétyi János egyházgondnok is.
Emlékbeszédet mondott dr. Havadtőy Sándor teológus professzor, Andrási Tivadar egykori tanítványa. A nagy tudású és tapasztalattal rendelkező hitszónok, aki negyedszázadon át, 1992-ig vezette a Szabad Európa Rádió Protestáns félóra című műsorát, az erdélyi magyar megmaradásnak olyan lehetőségeit tárta fel, amelyeknek ismerete a mostani generációk számára is gondolatébresztő volt, jelezve azt az irányt, amelyen haladnunk kell – írta jegyzetében akkor Sylvester Lajos.
A példamutató Andrási Tivadar
Andrási Tivadar Alsórákoson született Brassó megyében, gyermekkorában megtanult románul – ismertette Havadtőy Sándor. Ez ritkaság volt abban az időben, mert a magyar emberek többsége nem ismerte a román irodalmi nyelvet. A nagyszebeni főgimnázium elvégzése után felkerült Kolozsvárra a teológiára, ahol lelkészi diplomát szerzett, és ugyanabban az időben a Ferenc József Tudományegyetemen megszerezte a tanári oklevelet is. Még fiatalemberként került Brassóba hitoktatónak a fiú és a leány polgári iskolába, majd meghívták a hosszúfalusi református egyház papjának. „Azokban az időkben az erdélyi magyarság óriási felforduláson ment keresztül. I. C. Brătianu, a miniszterelnök Párizsban a békekötéskor kijelentette, hogy az erdélyi magyarságot békés úton fel fogja számolni – folytatta a professzor. – Dr. Anghelescu, a dúsgazdag bukaresti orvos kultuszminiszter lett, s programjában kijelentette, hogy a magyar iskolákat beszünteti, a magyar értelmiségnek az útját elvágja, mert az értelmiségtől függ a nép sorsa. Ezt ő úgy próbálta megvalósítani, hogy az érettségiző diákokat egészen egyszerűen megbuktattatta. A Református Székely Mikó Kollégium tanára látta, milyen veszély fenyegeti az ifjakat. Nem tudnak érettségizni, nem tudnak egyetemre menni, nem tudnak akadémiát végezni, nem tudnak teológiára menni, s megszűnik az értelmiségi élet. Éppen ezért tudták, az egyetlen mentség az, ha az ifjak tökéletesen megtanulnak románul, hogy szembe tudjanak szállni azzal az áramlattal, amely Bukarestből jött. Ezért a Református Székely Mikó Kollégium vezetői kinevezték Andrási Tivadart a román nyelv és irodalom, román történelem tanárává. 1921-ben el is foglalta az állását, érezvén azt a felelősséget, hogy az ifjúságnak akkor van jövője, ha jól tud románul. Éppen ezért a román nyelvet vasszigorral tanította. Hogy segítsen a diákokon, magyar–román szótárt is szerkesztett, és ki is adta. Minket úgy megtanított románul, hogy a negyedik gimnáziumban, amikor az úgynevezett érettségire léptünk, amely román felügyelet alatt történt, akkor már fújtuk a román verseket. Olyan jól megtanultuk, hogy kívülről elmondtuk Eminescu néhány versét. Andrási tanár úr munkájának megvolt a gyümölcse, mert a Mikó-kollégiumban a nyolcadikosok kétharmada leérettségizett. Abban az időszakban, amikor sok erdélyi kollégiumban legfeljebb egy diáknak sikerült ez” – mondta el Havadtőy Sándor.
Kisgyörgy Zoltán in: Háromszék, 2022. május 19.